A minap történt, hogy betértem a kedvenc márkámat forgalmazó üzletbe, hogy vegyek pár új smink terméket.
Az eladó hölgy (fiatal, gyönyörű, diszkréten-ízlésesen sminkelt, barátságos arcú) felajánlja, hogy segít kiválasztani a megfelelő színárnyalatot, én pedig örömmmel beleegyezem.
Mialatt a különböző tónusokat pakolgatja és próbálgatja az arcomon, többek között mellékesen megjegyzi, milyen szép napbarnított arcszínem van, és, hogy ő is mennyire szeretne hasonlót. Ránézek a fehér bőrére, ami tökéletesen illik szőke hajához és kék szeméhez, és muszáj megkérdeznem, miért szeretne sötétebb bőrszínt.
"Hát nem ez az, ami mindenkinek tetszik, ami mindenkinek kellene?" - mondja kissé csalódottan, vágyakozóan.
Mormogok valami semleges választ, és tovább beszélgetünk a megvásárolni kívánt termékekről.
Aztán jön velem a pénztárhoz, fizetek, és elköszönni készülök. De mielőtt egy lépést tennék, azért még kihasználom, hogy már nem kell másra figyelnie, és ugyanolyan "mellékesen", ahogy ő az előbb, még megjegyzem: "Egyébként az arcod színe nagyon jól illik minden máshoz rajtad, igazából úgy tökéletes, ahogy van."
Láss csodát, a lány kicsit csodálkozva rámnéz, aztán hirtelen ragyogni kezd a szeme, sőt, az egész lénye kivirul.
Lám, lám, a kis titkos összetevő a tökéletes sminkhez.
(Hogy többet és mélyebben beszélgessünk titkos összetevőkről, szépségről, fotózásról és sok másról, nézz be ide máskor is!)
Σχόλια